Kötelező biztosítás kötés, az összes biztosító ajánlatából. Megkötjük, átkötjük és mindent elintézünk ami egy biztosítással kapcsolatos.
Ha már úgy is intéznie kell a gépjárművével kapcsolatos ügyeket az átírás előtt, akkor ezt tegye nálunk egyszerre. Elvégezzük az eredetiségvizsgálatot és megkötjük önnek a legkedvezőbb kötelező biztosítást is.
További információért keressen elérhetőségeinken!
AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.
Ahico Első Amerikai - Magyar Biztosító Zrt.
AIM Általános Biztosító Zrt.
Allianz Hungária Biztosító Zrt.
Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe
AXA Biztosító Zrt.
Axeria IARD. S.A. Magyarországi Fióktelepe
Aviva Életbiztosító Zrt.
Chartis Europe S.A. Magyarországi Fióktelepe
CIG Pannónia Életbiztosító Zrt.
DAS Jogvédelmi Biztosító Zrt.
Európai Utazási Biztosító Zrt.
Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Zrt.
Generali-Providencia Biztosító Zrt.
Genertel Biztosító Zrt.
Groupama Garancia Biztosító Zrt.
ING Biztosító Zrt.
K&H Általános Biztosító Zrt.
Közlekedési Biztosító Egyesület
Magyar Posta Biztosító Zrt.
Mai Casco Biztosítási Szolgáltató Kft.
Mapfre Asistencia S.A. Magyarországi Fióktelepe
Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.
MKB Általános Biztosító Zrt.
Signal Biztosító Zrt.
TIR Biztosító Egyesület
Union Biztosító Zrt.
UNIQA Biztosító Zrt.
QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe
Wabard Biztosító Zrt.
Amit jó tudni biztosításkötés előtt
Kötelező biztosítás:
1. A GFB szolgáltatása
2. A kötelező hatálya alá tartozó járművek
3. Területi hatálya
4. Díjfizetés módja és gyakorisága
5. A biztosítás szüneteltetése
6. A biztosítás megszűnése
7. A bonus-malus (B/M) rendszer
8. További információ
9. Jogszabályok
KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS, AMIT A KÖTELEZŐRŐL TUDNI KELL
Magyarországon a 2010.01.01-én hatályba lépett 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: GFBT) szerint minden gépjármű üzembentartójának kötelessége kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni. A biztosítási piacon jelenleg 14 biztosító társaságnál és 1 biztosító egyesületnél van lehetőség a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (gfb) megkötésére.
1. A GFB szolgáltatása
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján a biztosító a gépjármű üzemeltetése során az általunk másoknak okozott károkat téríti meg. A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla (Garanciaalap) kezelője egy biztosítási esemény vonatkozásában, a károsultak számától függetlenül dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni, mely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
Kár esetén mindig a károkozó biztosítóját kell felkeresni a károsultnak és a károkozónak egyaránt.
2. A kötelező hatálya alá tartozó járművek
A KRESZ (1/1975.(II.5.) KPM-BM rendelet) 1.Számú függelékének II/b. pontjában meghatározott gépjárművek, valamint minden olyan jármű, amely nem a KRESZ szerint, de a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriákról szóló, 20/2009. (X.9.) PM rendelet alkalmazásában annak tekintendő.
A 20/2009. (X.9.) PM rendelet 2. számú melléklete 2010. évre a következő gépjármű kategóriákat állapítja meg:
* Személygépkocsi (hengerűrtartalomtól függő kategóriák: legfeljebb 850 cm3-ig, 851-1150 cm3, 1151-1500 cm3, 1501-2000 cm3, 2001-3000 cm3, 3001 cm3-től),
* Motorkerékpár (hengerűrtartalomtól függő kategóriák: legfeljebb 150 cm3-ig, 151-350 cm3, 351 cm3-től),
* Autóbusz (férőhelytől függő kategóriák: 10-19 férőhelyig, 20-79 férőhelyig, 80 férőhelytől),
* Trolibusz,
* Tehergépkocsi (teherbírástól függő kategóriák: 2t alatt; 2t és 6t között; 6t vagy afelett),
* Vontató,
* Pótkocsik (nehéz pótkocsi, könnyű pótkocsi, személygépkocsi-utánfutó, lakókocsi, motorkerékpár-utánfutó)
* Mezőgazdasági vontató,
* Lassú jármű,
* Munkagép,
* Segédmotoros-kerékpár.
A 20/2009. (X.9.) PM rendelet 1. számú melléklete a 2010-et követő évekre a következő gépjármű kategóriákat állapítja meg:
* Személygépkocsi (M1 gépjármű-kategória)
(teljesítmény alapján: legfeljebb 37 kW, 38-50 kW, 51-70 kW, 71-100 kW, 101-180 kW, 180 kW felett),
* Motorékpár (L3e, L4e, L5e, L7e gépjármű-kategória)
(teljesítmény alapján: legfeljebb 12 kW, 13-35 kW, 36-70 kW, 70 kW felett),
* Autóbusz (M2, M3 gépjármű-kategória)
(férőhely alapján: 10-19 férőhelyes, 20-42 férőhelyes, 43-79 férőhelyes, 80 vagy afeletti férőhelyes),
* Trolibusz (elektromos felsővezetékhez kötött M3 gépjármű-kategória),
* Tehergépkocsi (N1, N2, N3 gépjármű kategória)
(a megengedett legnagyobb össztömeg alapján: 3,5 t össztömegig, 3,5 t-12 t össztömeg között 12 t össztömeg felett),
* Vontató (N1, N2, N3 gépjármű-kategória),
* Pótkocsi, félpótkocsi (O1, O2, O3, O4, R1, R2, R3, R4 gépjármű-kategória)
(a megengedett legnagyobb össztömeg alapján: 0,75 t össztömegig, 0,75 t-10 t össztömeg között, 10 t megengedett legnagyobb össztömeg felett),
* Mezőgazdasági vontató (T1, T2, T3, T4, T5 gépjármű-kategória),
* Lassú jármű,
* Munkagép (S1, S2 gépjármű-kategória),
* Segédmotoros kerékpár (L1e, L2e gépjármű-kategória),
* Négykerekű segédmotoros kerékpár (L6e gépjármű-kategória).
3. Területi hatály
A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok (az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok és Svájc) területére, valamint a zöldkártya-rendszer azon országainak területére terjed ki, amelynek nemzeti irodájával a Magyar Nemzeti Iroda a belső szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.
4. Díjfizetés módja és gyakorisága
A biztosítási díj a kockázatviselés időtartamára előre illeti meg a biztosítót.
A díjfizetés módja:
* készpénz átutalási megbízás (csekk),
* lakossági csoportos díjbeszedés (amikor a díj beszedésére a megbízást a biztosító, vagy az általa meghatalmazott jogi személy indítja el),
* lakossági banki átutalás,
* vállalkozói számláról történő banki átutalás.
A díjfizetés gyakorisága:
A határozatlan időtartamra kötött szerződések esetén - az ügyfél választásától függően - a díjfizetés lehet:
* éves,
* féléves,
* negyedéves.
A díj befizetéséről és ezzel a szerződés fennállásáról a csekket, illetve átutalásos teljesítés esetén a biztosító által küldött bizonylatot, az üzembentartó köteles a forgalmi engedéllyel együtt tartani, és jogszabály által meghatározott esetekben felmutatni.
Felhívjuk a figyelmet, hogy bár a csekk vagy bizonylat felmutatását jogszabály előírja, de ennek megléte vagy hiánya nem jelenti a biztosítási szerződés meglétét vagy hiányát. Ezt a tényt a kötvénynyilvántartó igazolja. A forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetén a díj megfizetését a gépjárművön elhelyezett tanúsító jelzés mutatja, amely egyben a biztosítás meglétét is igazolja. Ennek hiányában a gépjármű közúti forgalomban nem vehet részt.
Határozott időtartamra kötött szerződések díja a szerződéskötéskor egy összegben esedékes (egyszeri díj).
5. A biztosítás szüneteltetése
Az érvényes jogszabály alapján lehetőség van a biztosítási szerződés, illetőleg a díjfizetési kötelezettség szüneteltetésére, ha az üzembentartó kérésére, vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenesen kivonásra került. A szünetelés az ideiglenes kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig, vagy a jármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart.
A szüneteltetés írásbeli bejelentését akkor lehet elfogadni, ha a gépjármű ideiglenes üzemen kívül helyezését a hatóság a forgalmi engedélybe bejegyezte vagy erről szóló tanúsítványt adott ki, és azt a biztosított (szerződő) bejelentéskor a biztosítónak bemutatta.
Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés a hat hónapos időszak utolsó napját követő napon megszűnik.
Ha a gépjármű hat hónapnál hosszabb ideig nem üzemel, a biztosítottnak a gépjárművet véglegesen ki kell vonatni a forgalomból.
A szünetelés időtartama alatt az üzembentartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.
A járműnyilvántartásban nem szereplő (forgalmi engedéllyel nem rendelkező) gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.
6. A biztosítás megszűnése
A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződés megszűnésének lehetséges okai:
* érdekmúlás,
* felmondás,
* közös megegyezés,
* díjnemfizetés (DNF),
* határozott időtartam eltelte.
Érdekmúlás:
A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzembentartó változása esetén, ill. szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg.
Érdekmúlással szűnik meg a szerződés továbbá a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzembentartó személyében változás áll be.
Felmondás
A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indokolás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
Közös megegyezés
A biztosítási időszakon belül – jogszabályban meghatározott eseteken kívül (érdekmúlás, díjnemfizetés) – a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.
Díjnemfizetés
Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre való figyelmeztetés mellett – a szerződőnek a díj esedékességétől számított hatvan napos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés a díjfizetés esedékességétől számított hatvanadik napon megszűnik.
A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzembentartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.
Határozott tartamú szerződések
Határozott időtartamra kötött szerződések a biztosítási határnap elteltével szűnnek meg.
7. Bonus-Malus (B/M) rendszer
A bonus-malus rendszer az üzembentartó személyéhez kötődik, és nem a gépjárműhöz. Ennek megfelelően a gépjármű eladása, cseréje stb. esetén (amelyek a kötelező felelősségbiztosítási szerződés megszűnését eredményezik), az új üzembentartóra nem "száll át" a korábbi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján elért bonus-malus fokozat.
A bonus-malus rendszer érvényesítése során jelentkező előnyök és hátrányok (díjengedmény vagy pótdíj felszámítása) mindenkor a gépjármű üzembentartójához (tulajdonosához) kapcsolódnak függetlenül attól, hogy a károkozásnál a gépjárművet az üzembentartó személyesen vagy engedélyével bárki más személy vezette.
Ha a gépjárművet a károkozás idején az üzembentartó vagy egyébként jogosan használó személy engedélye nélkül vezették, és ezt a körülményt az üzembentartó bizonyítja (feljelentéssel és a feljelentés nyomán keletkezett hatósági határozattal, vagy egyéb módon közhitelűen), az okozott kár nem terheli az üzembentartó bonus-malus osztályba sorolását.
A rendszerbe újonnan belépő üzembentartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve, ha az üzembentartó rendelkezik egy másik tagállamban működő biztosító által kiadott kárelőzményi igazolással.
Az üzembentartó által az adott szerződés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha az üzembentartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál.
Élő biztosítási szerződésről nem lehet átvinni a már megszerzett bonus fokozatot az üzembentartó másik meglévő, vagy újabban vásárolt gépjármű-biztosítására.
Ha az üzembentartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt (párhuzamos üzemeltetés), az új szerződést A00-ba kell sorolni.
Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett bonus osztályba sorolás a szerződés megszűnését követő nappal bármely, ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) az adott üzembentartó által kötött, hatályban lévő szerződésre érvényesíthető.
8. További információ
A kötelező biztosítással kapcsolatos kérdésekre a GYIK menüpontban kaphat választ.
Amennyiben oldalunkon kérdésére nem találja meg a megfelelő választ, kérdezze szakértőnket! Kérdése megválaszolva rövid időn belül kikerül az üzenőfalra.
9. Jogszabályok
Törvény:
* 2009 évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(Módosítva a 2009. évi CL. törvénnyel.)
Rendeletek:
* 19/2009 (X.9.) PM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, ill. kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
* 20/2009 (X.9.) PM rendelet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű kategóriákról
* 34/2009 (XII.22.) PM rendelet a magyarországi telephelyű gépjárművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról